Fölfőzés

Fölfőzés: növényeket, növényrészeket és teakeverékeket szoktunk fölfőzni. Általá­ban a fólfőzés időtartama 15-30 perc, ritkán van csak szükség többórás főzésre. A főzési időt a fövés kezdetétől számítjuk. A szűrést szűrőn vagy még inkább kendőn keresztül végezzük, amit a kiszűrt részekkel együtt a szűrés végén kicsavarhatunk. Gyakran fő­zik föl a szénavirágot fürdőnek. Egyszeri fürdő elkészítéséhez 1-1,5 kg szénavirágot tegyünk lyukacsos lenvászon zacskóba. Lassan forraljuk fel, kb. negyedóráig hagy­juk főni. Hatása: bőrizgató, értágító, görcs­oldó. Anyagcserezavarok, kő- és homok-bántalmak, köszvény, reuma és ízületi be­tegségek, vese- és epekőképződés, ízületi, mellkasi és hasi folyadékgyülemek, furun-kulusok, körömágy-gennyesedések, ínhü­velygyulladások és gyomor-, bélrenyheség kezelésére alkalmazzuk. Mezei zsurló: elké­szítése és az egyszeri fürdőhöz szükséges anyag mennyisége megegyezik a szénavi­rág fürdőjével. Bőrkímélő és bőrápoló hatá­sú. Nehezen gyógyuló sebek, bőrbetegsé­gek, kiütések (ekcéma), húgyhólyag- és ve­sepanaszok esetén alkalmazzuk. Fenyőtű­ből, illetve friss fenyőhajtásból, valamint magas fenyőgyanta-tartalmú tobozokból ösz-szetörve 1-1,5 kg-ot veszünk egy fürdő el­

készítéséhez. 30-45 percig lassan főzzük, majd 12-24 óráig állni hagyjuk. Nem túl erős felfőzéssel nyugtató hatású, erősebb főzéssel anyagcsere-élénkítő hatású lesz a fürdő. Ez utóbbi esetben a nyugtató hatás eltűnik. Nátha, felső légúti betegségek, ideggyengeség, elhízás esetén ajánlott. Tölgyfakéreg: a száraz, fölaprított kérget ré­gi (!), ócska edénybe, hideg vízbe tesszük, néhány óráig állni hagyjuk, majd az egészet fölmelegítjük és fél óráig főzzük. A teát le-öntjük a kéregdarabkákról, s a fürdővízhez adjuk. Régi edényt, ócska törülközőt és fehérneműt használjunk: a tölgyfakéreg fol­tot hagy. A benne lévő csersav gyulladás­gátló és hámosító hatású. Bőrrepedések, fa-gyás okozta hólyagok és visszerek kezelé­sére szolgál. Kamilla: hidegen tegyük fel, zárt edényben tíz percig főzzük. Megfázás, bőrkiütések, gyulladások, sebek kezelésére használjuk.

Főn: száraz szél, a légtömegek magas he­gyekre való felszállásakor keletkezik. A fel­szálló levegő csapadék és felhőképződéssel veszít nedvességtartalmából, majd leszállva a hegy túloldalán megmelegszik és befolyá­solja a hegyoldal időjárását. A főn erősen hat az ember közérzetére. Fejfájás, kedvet­lenség, ingerlékenység, veszekedésre való hajlam, álmatlanság, gyomorfájdalom, rossz hangulat, levertség lehetnek az ún. főnbetegség tünetei. Különösen a szívbete­gek hajlamosak erre. A főn alatt az agyvér­zések, az epilepsziás rohamok, az embóliák gyakoribbak.

Főtt krumplilé: Hinhede húgysavcsökken-tőként ajánlja a krumplifőzés után megma­radó lé fogyasztását. Újabban Waerland]a-vaslatára sok helyen isznak reggelire első folyadékfelvételként kmmplilevet. Sok C-vitamin, természetes lé van benne, tartal­mazza a krumpliban előforduló sókat is.

Apróra vágott hagymát adva a krumpliléhez langyosra melegítjük, egy egész narancs (ha van) vagy citrom levét belecsavarjuk. Ha a beteg nem bírja a hagymát, előző este 2 evőkanál búzakorpát és 2 evőkanál len­magot keverünk hozzá, reggel az egészet kortyonként fogyasztjuk.

Főzés: hővel történő táplálékelkészítés. A főzés célja a puhltás, az ételek ízleteseb­bé, emészthetó’bbé tétele, valamint a hasadógombák elpusztítása. Mindezt azon az áron érjük el, hogy a táplálékok termé­szetes állapota megváltozik. Kollath szerint minden élelmiszer táplálékká (1. Táplálko­zások rendje) válik főzés során, ezáltal csökken a tápértéke. A természetes aromás anyagok, valamint a friss anyagok, a hőér­zékeny vitaminok és enzimek a főzés során tönkremennek. Ha csak főtt táplálékot fo­gyasztunk, rosszul tápláltak leszünk, több­nyire mesotrópia alakul ki. A természetes táplálkozásban a főtt táplálékot nyers koszt­tal kell kiegészíteni. A szokásos vízben tör­ténő főzés során jelentős vitamin és ásvá­nyianyag-tartalom vész kárba, ezért a mo­dern reformkonyhából és a kórházi kony­hákból ezt a módszert teljesen száműzni kell. Kímélő párolással vagy gőzöléssel kell helyettesíteni. A párolásnál kevés zsír hoz­záadásával saját lében történik a főzés. A gőzölésnél ugyanez történik kuktákban vagy gőzedényben, vízgőzben. A Potin-féle gőzedényben történő puhítás nagy nyomása sok vitamint és fontos tápanyagot elpusztít. A pörkölés ugyanúgy kezdődik, mint a pá­rolás, kevés zsírral, később ehhez vizet töl­tünk, sőt főzzük is az ételt. A sütést magas hőmérsékleten végezzük kevés, de nagyon forró zsírral. A képződő pörk meggátolja a levedzést és megkíméli a nem hőlabilis vi­taminokat. A grillsütés fémen történő gyors hevítés, kímélőbb a sütésnél. Az oldható tápanyagok nagyrészt mind megmaradnak.

Ha rákényszerülünk a táplálékok hevítésé­re, lehetőleg minél rövidebb ideig tegyük ezt, csak addig, míg ez a cél érdekében fel­tétlenül szükséges. A túl hosszú ideig tartó és túl erős hevítés elpusztítja a legfontosabb tápanyagokat

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>