Ér

Ér belső felülete: (endothel): finom, fedő­sejtekből (hámsejtekből) álló szövet, mely ha ép, sértetlen, megakadályozza a véralva­dást.

Érgörcs: az érfalak izomzatának görcsös összehúzódása, ami az idegeken keresztül vagy az életidegrendszeren keresztül megy végbe. A vérpálya beszűkül, el is záródhat. Az érgörcs általános görcsös állapot, angina pectoris, Raynaud-féle betegség stb. részje­lensége. Kezelése: felszálló és váltakozó fürdők, kötőszöveti masszázs, lazítás. Hp.:

Secale D2-6.

Érhártya: a szem ereket tartalmazó rétege.

Éridegek: vazomotoros idegek, melyek a testben a vér eloszlását szabályozzák.

Az életidegrendszer szimpatikus részéhez tartoznak. Megkülönböztetünk az ereket szűkítő (vasokonstriktor) és az ereket tágító (vasodilatator) idegeket. A nyűltvelői ér-központ irányítása alatt állnak.

Érszűkület: lábban: dohányzás következté­ben az érelmeszesedés a normálisnál koráb­ban és fokozottabb ütemben fejlődik ki. Je­lei először a lábakon, időszakonként fellépő sántitásban mutatkoznak, mivel járás köz­ben fellépő vérkeringési zavar erős fájda­lommal jár, amely megállásra késztet. Álló helyzetben a vérellátás kielégítő és a fájda­lom megszűnik. Előrehaladott állapotban üszkösödés (gangréna) léphet fel, főleg a lábfej- és lábvégeken.

Értágulat: az éridegek közvetítésével jön létre pszichés izgalmak esetén (szégyen, ha­rag stb.), a bőr vagy a bőr alatti kötőszövet gyulladásos izgalmánál, bekövetkezhet vízkezeléseknél is. Állandó jelleggel fönn­áll az értágulat az érfal gyengesége vagy el­változása okozta aneurizmák, visszeres tá-gulatok esetében, valamint egyes tumorok­nál (érdaganatok, tűzfolt).

Érvágás: a gyógyítást szolgáló vérvétel, többnyire vénából történik. Kis érvágáskor kb. 200, nagy érvágáskor maximum 500 ml vért bocsátanak le. Az érvágás megváltoz­tatja a vér összetételét és tehermentesíti a keringést. Vértolulás, magas vérnyomás, agyvérzés, méregtelenítés (pl. húgyvérűség) és részleges vércsere esetén alkalmazzák. Ez utóbbira hibás vérösszetétel esetén kerül sor, a csökkent értékű vér egy részét egész­séges vérrel cserélik ki. A vérpótlás direkt úton vagy vérkonzerv segítségével történ­het. A beteg vére is visszaadható vértisztító kezelés után. így pl. művesekezelés során a húgyvérűségtől megtisztított vért visszajut­tatják a betegbe. A Wehrli-féle hematogén oxidációs kezelés során, amit helytelenül sokszor vérmosásnak neveznek, a vénás vér kis részét oxigénnel keverik, ultraviola sugarakkal kezelik, és visszajuttatják a be­tegbe. Ozonkezeléskor oxigénnel hígított ózont fecskendeznek be (1. sajátvér-keze­lés). A vért leggyakrabban könyökhaj lati vénából veszik tűvel vagy fecskendővel, új­szülötteknél a kulacsokból.

Érzékcsalódás: 1. Hallucináció

Érzékek: a külvilág valamennyi behatását érzékszerveinkkel érzékeljük. A szem a fényhullámokat és a színérzeteket, a fúl a hanghullámokat, a nyelv az ízlelőszemöl-csökkel az ízérzeteket, az orr a szag-, a bőr pedig a tapintási érzeteket érzékeli és továb­bítja az agy megfelelő érzékelő köz­pontjaiba. Az ízérzékelés a nyelv ízlelőbim-bóihoz, a bőr tapintásérzékelése pedig ideg­pontokhoz (ún. Blix-féle pontok) kötődik, ezenbelül megkülönböztetünk nyomásra, melegre, hidegre és fájdalomra érzékeny pontokat. Ezek összességéből adódnak ösz-sze az egyes érzetek. Az 5 alapérzék mellett beszélünk még egyensúlyérzékről, amely szerve a belső fül ívjárataiban található; mélységérzékről, amely tagjaink egymás­hoz viszonyított helyzetéről ad tájékozta­tást; súlyérzékről, amelynek segítségével a gravitáció hatásának irányát érzékeljük.

Érzékelés: a környezetünkből érkező inge­rek észlelésének képessége. Zavarai idegi zavarokra utalhatnak.

Érzékelő’ idegek: a külvilág ingereit továb­bítják; 1. Érzékelés.

Érzékbénulás: a tapintás, a fájdalomérzés, a hideg- és a melegérzékelés teljes hiánya vagy csökkenése az érzőidegek megbetege­désénél.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>